A Reak Madrid esete a gyevi bíróval

Ugye, ismerik a történetet, amelyben Mátyás király megleckéztette a gyevi bírót, akire nem vonatkoztak a szabályok, amelyek egyébként mindenki másra igen. Nos, a Real Madrid a Times szakírója, Gabriele Marcotti szerint a gyevi bírónál is gyevi bíróbb!

Florentino Perez elnök visszatért a Real Madrdihoz, és újra dől a pénz, jönnek a világsztárok. Kaká már megvan, érkezik Cristiano Ronaldo a gazdasági válság közepén. Honnét a pénz, és miért mennek a legjobbak szívesen a spanyol ligába a színvonalasabb Premier League helyett? A The Times szakírója összegezte az okokat. 67,2 millió eurót fizet Kakáért a Real Madrid, miközben a brazilt eladó Milan állítja, a gazdasági válság miatt kényszerül elengedni legjobb futballistáját, s maga a játékos úgy nyilatkozott, nagyon nem szívesen hagyja el szeretett klubját és városát.

Florentino Perez elnök nem törődik a krízissel, könnyen lehet, hogy hamarosan bejelentik, megszerezték David Villát is a Valenciától, 37 millió euróért. Napokon belül több mint 100 milliót költ a spanyol építési vállalkozó, miközben a másik milánói klub, az Inter is árulja klasszisát, Zlatan Ibrahimovicot.

A Madridnak nincs orosz mágnás vagy arab sejk tulajdonosa, mégis a legtöbbet költi, akkor, amikor a Chelsea is meghúzza a nadrágszíjat. Hogyan lehet ez, és honnét van ennyi pénze egy futballklubnak?

Tény, hogy a Real Madrid a világ leggazdagabb egyesülete, az elmúlt négy évben a Deloitte gazdasági elemző cég szerint a legtöbbet kasszírozta, bár a legjobban fizető Bajnokok Ligájában ebben az időszakban nem jutott be a nyolcba.

Átlagnézőszáma a harmadik legtöbb Európában, általában 65-70 ezer drukker előtt tartja hazai meccseit, de gyakran összejön a telt házat jelentő 80 is. Minden marketinglehetőséget aggresszíven kihasznál, ezt Pérez indította be a klubnál még első elnöksége idején, 2000 és 2006 között.

Akkoriban egymás után vette az aranylabdásokat, Luis Figót, Zinedine Zidane-t, Ronaldót, majd a marketingszempontból mindannyiuknál nagyobb dobást jelentő David Beckhamet. Beindította a távol-keleti piacot, zsíros gálameccsekre, edzőtáborba vitte a Realt Kínába, Vietnamba, milliókért.

A legnagyobb bevétele viszont a televíziós jogdíjakból van. A Real 2006-ban 1,1 milliárd euróért adta el hazai mérkőzéseinek közvetítési jogait a MediaPro cégnek hét évre, amivel évente 160 millió eurót kasszíroz. Ez több mint duplája a világ második leggazdagabb klubja, a Manchester United hazai tévés bevételének.

Az igazi adu Péreznél mégsem ez, hanem a spanyol adótörvény, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi futballisták csak keresetük 23 százalékát adják az államnak évente.

Kakánál ez konkrétan azt jelenti, évi 9 millió eurós nettó bére a Realnak 10 millió 800 ezer eurójába kerül. Ha a Milan vagy a Manchester United vagy bármelyik olasz vagy angol klub akarna neki ennyit adni, az ottani 50 százalékos kulcs miatt 13,5 milliót jelentene.

A különbség például Kaká 6 éves szerződésénél 16,2 millió eurót jelent. Az angoloknál fontba átszámolva még jelentősebbre jön ki a differencia, és ő csak egy a klub 25 fős keretéből.

Péreznek ezek felett van még egy dzsókere: a Real Madrid név, amely világszerte, de Spanyolországban mindenhol – kivéve Katalóniát – garancia a sikerre, és mindenki vakon bízik benne.
Főként, amióta a FIFA hivatalosan is a Real Madridnak adományozta a Világ legjobb klubja címet.

A klubnak néhány éve még 150 millió eurós adóssága volt, de erről manapság nem hallani. A Real Madrid bármikor bármelyik banktól kap hitelt, akár kölcsönt is, és biztosak lehetünk bele, a legkedvezőbb feltételekkel.

A Real Madrid mögött áll a spanyol királyi család és a kormány nagy része, a politikai és a társadalmi nyomás – legalábbis a felső tízezeré – akkora, hogy mindenhol kivételeznek vele. A klub akkor egyenlíti ki tartozásait, amikor akarja, nincsenek megszorítások, retorziók, ahogy a The Times fogalmaz, ”más szabályok szerint játszik”.

Pérez eddig két aranylabdásnál jár, de meglepő lenne, ha még legalább egy szupernevet ne vinne csapatához a nyáron.

Nem beszélve a kisebb nevekről, de szintén világklasszisnak számító Xabi Alonsóról, David Silváról. Ők ráadásul Péreznek aprópénzbe kerülnek 25-30 milliós árukkal. Bár ahogy az elnök mondja: ”Mindig a legdrágábbak a legolcsóbbak, Zidane-ért világrekordot fizettünk, de a sokszorosát hozta vissza.”

Ha nem csak a világsztárokat, hanem a kiegészítő embereket is megtalálják, verhetetlen csapatot hozhatnak össze. Persze, emlékezhetünk rá, hogy 2003-ban Claude Makelelét eladták a Chelsea-nek, s bár támadásban továbbra is kiváló volt az együttes, a védekezése már hagyott kívánni valót maga után. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2002-es BL-diadalt követően a legrangosabb európai kupa küzdelmeiből a Real az utóbbi években rendre elvérzett a legjobb nyolc közé jutásért vívott ütközetekben.
Ez figyelmeztető jel kell, hogy legyen Pérez, és stábja - Zidane, Valdano, Pellegrini - számára. Hiszen a rendelkezésre álló, mérhetetlen mennyiségű pénzt el lehet költeni okosan is, de erre nagyon rá is lehet fázni...
Mert gazdasági értelemben lehetnek ők a gyevi bírók, ám az elmúlt szezonban Pep Guardiola Barcelonája éppen a pályán mutatta meg, hogy Mátyás király hogyan leckéztette meg a különleges kiváltságokkal bíró gyevi bírót...